Hasznos tudnivalók
[webdesign, weblapkészítés, honlaptervezés,
logotervezés, prospektus tervezés esetén]
A honlap felépítése:
Csoportosítsuk a számunkra fontos információkat, s ezeket írjuk le, lehetőleg Word formátumban.
A megjelenítendő adatcsoportokat foglaljuk "menü rendszerbe" kb. így:
Nyitóoldal
téma 1.
- téma 1. a) menüpont
- téma 1. b) menüpont
- téma 1. c) menüponttéma 2.
téma 3.
- téma 3. a) menüpont
- téma 3. b) menüpont
Miután leírtuk ezen a módon a honlap felépítését, dolgozzuk ki - akár ugyanezen a file-on belül - a menüpontokhoz tartozó oldalak tartalmát.
Ezzel a megoldással sokat segítünk a honlap készítőjének. mind számára, mind saját magunk számára átláthatóbbá tesszük a készülő honlap struktúráját.
Hogyan, milyen formában adjuk le az anyagokat?
Szöveg:
- A szöveges tartalom leadása lehetőleg Word formátumban történjen.
- Minden esetben jelöljük meg, hogy a küldött szöveget honlapunk mely részéhez szánjuk.
- Lehetőleg egyszerre küldjük el az összes szöveget. Ha erre nincs lehetőség, akkor fokozottan ügyeljünk, hogy megfelelően tájékoztassuk a honlap készítőjét az "adagokban" érkező tartalomról, annak "rendeltetési helyéről".
Kép:
A fotók, képek leadása lehetőleg e-mailben, jpg fomátumban történjen. Ha sok az elküldendő kép, akkor szükség esetén FTP kapcsolatot biztosítunk. (mi is ez?)
Érdemes tudni, hogy a weblapkészítéshez nem szükségesek akkora felbontású képek, mint a nyomdai munkáknál. Nagy képnek számít, ha a fotó a szélesebb oldalán eléri a 600 pixel méretet.
Hogyan NE küldjünk szöveget és képanyagot?
- Ne mondjuk a honlap készítőjének, hogy a "www. valamilyen_weblap .hu" oldalon talál szöveges tartalmat készülő honlapunk számára...
A honlap szerkesztője nem tájékozódik akkora biztonsággal az ügyfél szakterületén, ezért sokszor nehezen tudja "kivadászni" a kérdéses szövegeket.
- Ne küldjünk idegen honlap címet azzal a céllal, hogy itt és itt képek találhatók...
A honlap szerkesztője képeket sem szeret "levadászni". Ez a tevékenység - kivételes esetektől eltekintve - nem tartozik a honlapkészítés feladatai közé, ráadásul valószínű, hogy az ily módon szerzett képek szerzői jogi problémákat okozhatnak.
- Lehetőleg Ne küldjünk sok-sok oldalas PDF file-t azzal az instrukcióval, hogy ebben benne vannak a képek...
Bár megoldható így is a képek elmentése, ez (valószínűleg) plusz költséget jelent, mert sok időbe telik a képek egyenkénti kivágása, elmentése. Ha mégis így kell tennünk (pl. saját, már létező katalógusunkat küldjük el), nagyon pontos útmutatás szükséges minden egyes képre vonatkozólag.
Összegzésként
A szövegek és képek a lehető "legnyersebb" formában, rendszerezve kerüljenek átadásra.
Természetesen ha a rendszerezés - bármilyen oknál fogva - nehézségeket vet fel, bátran kérjünk tanácsot, mert nagyon sok időt spórolhatunk ezzel.
FTP = File Transfer Protocol Nagyobb mennyiségű adat továbbítására szolgál. Ha pl. annyi képet szeretnénk elküldeni, hogy e-mail szolgáltatónk nem engedi ekkora e-mail küldését, vagy egyszerűen a címzett postafiókja nem tud ekkora e-mail fogadni, célszerű megoldás az FTP használata. Egyszerűen: Ön feltölti a szerverre a kérdéses anyagot, majd a címzett letölti onnan a file-okat.
Két dolog szükséges ehhez:
1.: Úgynevezett FTP hozzáférés (felhasználónév+jelszó), melyet a webszerver gazdája adhat
2.: Ingyenes FTP program, például TotalCommander, amely » innen letölthető «.
* * *
A nyomdai előkészítésről
Ha hagyományos (nyomdai) reklámanyagról van szó, talán az egyik legfontosabb dolog a képek minősége.
Alapvetően két típusú képformátum létezik:
1.: vektoros
A vektoros kép korlátlanul nagyítható (minőségromlás nélkül!), mert a képben található vonalakat a kép matematikai függvényként értelmezi. Emiatt - mérettől függetlenül - megtartható a kép minősége.
Jellemző formátumok pl.: ai (Illustrator), eps (Illustrator), cdr (Corel)
2.: raszteres
A raszteres kép korlátlanul nem nagyítható minőségromlás nélkül, mert a képben található ábrákat a file képpontonként tárolja. Emiatt - a nagyítás mértékétől függően - csökkenhet a kép minősége.
A kép minőségét az ún. dpi (dot per inch = képpontok száma inchenként), vagyis a képpontok (másként: pixelek) száma adja ki. Például: egy 300 dpi-s képben 1 inch-re (2,54 cm) 300 képpont jut. Ha egy képet 10 cm x 10 cm méretben 300 dpi felbontással szeretnénk látni, akkor annak 1180 x 1180 pixelt kell tartalmaznia.
Természetesen a raszteres képet is fel lehet nagyítani, de sajnos a kép részletgazdagságát utólag nem lehet növelni. Így a nagyítás során a kép minősége elromlik.
Jellemző formátumok pl.: psd (Photoshop), tif, jpg
Több féle pdf file létezik. Vannak "nézegetésre" valók, és vannak jó minőséget tároló, nyomdai előkészítésre alkalmas pdf file-ok. Ahhoz, hogy egy adott pdf file-ból lehet-e jó minőségű végtermék, mindenképpen szakember döntése szükséges.
Ha saját magunk készítjük elő névjegyünket, szóróanyagunkat
Ez legtöbbször Corel vagy Word programban történik. Ennek oka, hogy legkönnyebben ezeket a programokat lehet autodidakta módon megtanulni. Vannak azonban buktatói a "házilagosan" készített anyagoknak:
- A színek használata nem megfelelő (RGB használat a CMYK helyett)
- "Kevert" a fekete szín a dokumentumban. Ennek eredménye, hogy a nyomda nem tudja az általában fekete szöveget szépen megnyomni.
- Ha Word-ben készítjük az anyagot, nem kell többször "felsokszorozni" pl. a névjegyeket, mert úgyis újra kell szerkeszteni az anyagot. Word-ből nem lehet profi nyomdai előkészítést végezni.
A Office csomag programjairól:
Érdemes tudni, hogy a Word, Excel, Powerpoint programok nem alkalmasak nyomdai előkészítésre. Ezért ha a fenti programok valamelyikében, "házilag" készül egy reklámanyag, fel kell készülni arra, hogy esetleg az egész anyagot újra el kell készíteni egy - a célnak megfelelő - másik programmal (pl.: Quark, Indesign, Corel). Ha mindenképpen Word-ben szeretné valaki a reklámanyagot megszerkeszteni, lehetőleg ne használjon WordArt objektumokat, illetve speciális betűket sem.
A színekről:
A valóság színei, amelyet szemünkkel érzékelünk, 3 alapszínből állnak: vörös, zöld, kék. A monitor is 3 színcsatornát (RGB) használ (R=Red G=Green B=Blue)
Nyomdai munkáknál a szerkesztés 4 színben, CMYK színmódban történik, mert a nyomdában a papírra (ha pl. fotót nyomtatunk) e 4 szín keverékei kerülnek (C=ciánkék M=magenta v. bíbor Y=sárga (yellow) K= fekete)
Ezt azért fontos tudni, mert nem biztos, hogy amit monitoron pl. világító kék színnek látunk, az a papíron a valóságban is olyan lesz.
Ha nagyon fontos a színhűség, érdemes a "kritikus" oldalról/oldalakról ún. kromalin-t készíttetni. Noha ez természetesen plusz költséget jelent, megéri azt a kb. 3-5000 Ft-ot, hogy a végeredmény garantáltan elékpzeléseink szerint való legyen.
Az ún. direkt színeket színskálából választhatjuk ki. Ennek akkor van jelentősége, ha reklámanyagunk szerkesztésénél 1, 2, vagy max. 3 színt használunk a költségek csökkentése érdekében.
A betűtípusokról (ún. font-ok):
3 féle font létezik: True Type, Type 1, Open Type. Egy átlagos felhasználó számítógépén rendszerint True Type fontok (ttf) vannak. Ezek nem minden nyomdai előkészítő programban használhatóak, ezért - otthoni szerkesztésnél - ha mindenképpen ragaszkodunk egy bizonyos fonthoz, annak használatát előtte egyeztessük le a nyomdai előkészítést végző szakemberrel.
Ha egy reklámanyagot - akár otthon - jól elkészítünk, nagyon fontos, hogy átadás/elküldés előtt az anyagban található szöveget úgynevezett "görbévé" (alakzattá) alakítsuk át. Ez azt jelenti, hogy a szöveg megszűnik szövegként viselkedni, vagyis ezáltal megszűnik a betűtípus-probléma.
Erre azért van szükség, mert a nyomdai előkészítés során a file-okat újra meg kell nyitni, s ekkor a program keresi a benne használt betűtípusokat.
Mivel a betűtípus file-okat a gép nevük szerint keresi, ha az előkészítő számítógépén nem található meg a felhasznált betűtípus (vagy akár csak más néven szerepel), a file hibásan, más betűkkel jelenik meg. Ez a hiba legtöbbször Coreldraw használatakor fordul elő. Megoldás: A program legördülő menüben található parancsok közül - az összes szöveg kijelölése után - használjuk a "convert to curves" parancsot.
